A haj a hám függelékszervei közé tartozik, a faggyúmirigyekkel és a verejtékmirigyekkel együtt. A szőrtüszők a hám kitüremkedései az irhában, alsó, bunkószerűen kiszélesedett részeik a hajhagymák, amelyek úgynevezett mátrixsejtekből állnak. Ezek termelik a hajszálak szaruanyagát. A szőrtüszőben foglal helyet a szőrszál, amely élettelen, elszarusodott képlet. A szőrszál belső része a velőállomány, ami egy lágyabb anyag, és több-kevesebb festékanyagot is tartalmaz. Ez a festékanyag határozza meg a haj színét. Külső része keményebb keratinból áll, ez a kéregállomány. Legkülső rétege a lapos, tetőcserépszerűen egymásra épülő sejtekből álló kutikula. A hajszál termelődéséhez szükséges vérellátást a hajhagyma alsó részén található ér biztosítja.

Hajszálaink - ha egészségesek – kb. 3 éven át növekednek, rövid ideig, kb. 2 hétig – átmeneti fázisban vannak, majd kb. 3 hónap nyugvó fázis után kihullanak. Ez a folyamat nem egyszerre megy végbe minden hajszálnál, hanem fokozatosan történik.

Egy időben a hajszálak kb. 10-15 %-a van nyugvó fázisban. Ha ez a hajváltási periódus valami miatt felborul, kialakul a hajhullás. Annak megállapítása, hogy a hajszálaink hány százaléka van éppen a különböző fázisokban, közelebb visz a hajhullás okának kiderítéséhez, és így könnyebben és hatékonyabb kezelhetjük.

Férfiaknál gyakoribb, de nőknél is előfordul az androgén típusú, hormonális eredetű hajhullás. Míg a férfiaknál általában családi öröklődést is mutatva, akár teljes kopaszsághoz is vezethet, a nőknél típusos, általában a fejtetőre, a homloktájra lokalizálódó hajritkulást eredményez.

Mind a nőknél, mind a férfiaknál előfordulhat vas-, cink- vagy más ásványi anyaghiány. Míg a vashiány tüneteivel mindenki tisztában van, addig általában kevés szó esik a második legfontosabb nyomelem, a cink hiányáról.

Pedig elégtelen bevitel, pl. fogyókúra, vagy megnövekedett cinkszükséglet esetén, például terhesség és szoptatás alatt vagy nagyfokú izzadással járó fizikai munka esetén a cinkhiány hajhullással, körömtöredezéssel, illetve egyéb tünetekkel is járhat. Vannak olyan betegségek, például a pajzsmirigy működésének zavarai, amelyek szintén hajhullást eredményeznek.

A szervezetben előforduló gócok, például gennyes fog, mandula-, epehólyag-gyulladás, is okozhat hajhullást. Nem ritka, hogy a gócok nem a haj diffúz megritkulásával járnak, hanem foltos kopaszságot okoznak. Ilyenkor a haj körülírt területen teljesen kihullik, később, az esetek többségében visszanő a haj, de újra kiújulhat a hajhullás.

Egyes gyógyszerek szedése során is gyakran észlelünk hajhullást. Ezek közül legismertebb a daganatok kezelésére alkalmazott szerek hatása. Ilyen kezelések következtében, általában teljes kopaszság lép fel, de a haj a terápia befejezése után visszanő, néha még sűrűbb és erősebb szálú is lesz, mint előtte.

Forrás: Németh Ági, helloinfo.hu